Magyarország Európa élén: a kormány legújabb döntésének sokan járnak majd a csodájára

Európa legnagyobb családi adócsökkentési programjaként jelentette be a kormány a legújabb intézkedéseit – a csecsemőgondozási díj (CSED) és a gyermekgondozási díj (GYED) adómentessé tételét, a „csed extra” bevezetését, valamint a családi adókedvezmény megduplázását –, amelyek július 1-től már életbe is léptek. A Faktum tényellenőrző portál az elemzésében utánajárt, milyen tények támasztják alá azt az állítást, hogy a kontinens legnagyobbja a magyar modell.

Németország a pandémia idején az EU-ban az egyik legmagasabb GDP-arányos családtámogatási szintet érte el, és helyi adókedvezmények is léteznek, de a német családpolitika fókusza hagyományosan a közvetlen kifizetéseken és szolgáltatásokon van, nem pedig a teljes adómentességen – mutat rá a cikk.

„Franciaországot gyakran emlegetik Európa egyik legerősebb családtámogatási rendszerének országaként. Már a 20. század közepétől kialakult a többgyermekes családokat célzó családi pótlék rendszere, és a mai napig széles körű juttatásokat kapnak a szülők. Franciaország 2019-ben a GDP ~3,4 százalékát fordította családpolitikára, ami akkor a legmagasabb arány volt az OECD-n belül. Ugyanakkor a hivatalos statisztikák szerint 2021-ben a tisztán pénzbeli családi ellátások Franciaországban ~56 milliárd eurót tettek ki, ami a GDP ~2,2 százalékának felel meg– ez némileg az EU-átlag (2,4%) alatti arány” – fogalmaz a szerző.

A skandináv országok – példaként Svédország – jóléti rendszerében a családok támogatása szintén kiemelkedő, de más logikájú, mint a magyar megközelítés. A skandináv országok a GDP ~3 százalék körüli részét költik családtámogatásokra, de ennek nagy része nem adókedvezmény, hanem direkt juttatás vagy szolgáltatás.

Ausztria családpolitikája sok tekintetben a német és a magyar modell között helyezkedik el. Jellemző a havi családi pótlék és a gyermekgondozási támogatás kombinációja, amelyeket a családi terheket kiegyenlítő alap, a FLAF finanszíroz. Ennek kiadásai 2023-ban 8,2 milliárd eurót tettek ki, ami az osztrák GDP kb. 1,8 százaléka. Ausztria emellett 2019-ben bevezetett egy jelentős adójóváírást, amely gyermekenként biztosított adókedvezményt a dolgozó szülőknek.

Emellett fokozatosan kiterjesztik az SZJA-mentességet az édesanyák széles körére: 2027-ig minden kétgyermekes anya élete végéig mentesülhet az adófizetés alól. A családi adókedvezmény duplázása két ütemben zajlik: 2024 júliusában 50 százalékkal, majd 2025 januárjától újabb 50 százalékkal nő. Így egy háromgyermekes család akár havi 200 ezer Ft-ot is megspórolhat.

A fenti összehasonlításból kirajzolódik, hogy az európai viszonylatban értett „legnagyobb családi adócsökkentési program” bizonyos szempontból megalapozott: egyik vizsgált ország sem kínál olyan mértékű és kiterjedésű adókedvezményeket és adómentességet a gyermekes családoknak, mint Magyarország jelenlegi reformcsomagja. A nyugati jóléti államok (Németország, Franciaország, skandinávok) ugyan hasonló nagyságrendben (GDP ~2–4 százaléka) költenek a családokra, de ezt főleg közvetlen juttatások és szolgáltatások formájában teszik. Magyarország ezzel szemben az adópolitika eszközeivel – az SZJA elengedésével, a családi adókedvezmény drasztikus emelésével – éri el, hogy a támogatás a családoknál maradó jövedelemként jelenjen meg. Így a magyar kormány állítása azon az értelmezésen alapul, hogy adócsökkentés formájában valóban egyedülállóan nagy programot valósítanak meg Európában – hangsúlyozza az elemzés.

Fotó: Pixabay